Az amerikaiak szankciókat jelentettek be a Nemzetközi Beruházási Bankkal és vezetőivel szemben, mire a magyar kormány sietve kihátrált a bankból; alig csökkent az infláció; átírják a paksi bővítés szerződését. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Mi vár a világra, ha Tajvanon leáll a félvezetők gyártása? Ukrajna és Tajvan sorsa összefonódott. A Nyugat egysége és a francia elnök balfogásai. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Oleg Ustenko nem finomkodott: szerinte teljesen ostobának kell lenni ahhoz, hogy valaki ne lássa, ha gázt vesz az oroszoktól, azzal az ukrajnai megszállást szponzorálja.
Hivatalosan minden rendben a paksi bővítéssel, mondja az orosz kivitelező, a Roszatom és a magyar kormány, a valóságban azonban zavar uralkodik, és ennek jelei egyre jobban láthatók - írja a francia lap.
Fontos energetikai kérdéseket, a paksi atomerőművet és a gázszállításokat is érintő interjút adott a budapesti orosz nagykövet a Ria Novosztyinak. Azt mondta, Budapest pragmatikus, de a megtorló intézkedéseket velünk szemben is lehet alkalmazni.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a „nemzetközi liberális sajtóban folyamatosan adagolják az álhíreket” az orosz céggel való kapcsolatról.
A Roszatom bízik abban, hogy a paksi projektet végre is fogja hajtani a magyar megrendelővel együttműködve.
A magyar kormány nagyobb szerepet szánna a franciáknak a paksi bővítésben, erről már zajlik a puhatolózás, és ez akár oda is elvezethet, hogy lecserélik az oroszokat. Csakhogy ezzel még tovább nyúlhat az eleve csúszásban lévő projekt megvalósulása, nem csoda hogy Orbán Viktor közvetlen bizalmasa is aggodalmakról, és nagy bajról beszélt a Financial Timesnak a projekttel kapcsolatban.
Jelentősen csökkentsük a gázfelhasználást és növeljük a megújuló energiatermelést. Tartsunk ki Paks II. mellett, de lehetőleg ne orosz fűtőanyaggal – többek között ezeket javasolja a hazai energiapolitika alakítóinak az Egyensúly Intézet. A további ötletek között még: mélyfelújítások, nyugati energiaimport, Robin Hood-adó alóli mentesség a megújulóknak.
Felülvizsgálják, hogyan lehet fokozatosan feloldani a tavaly október végén bevezetett korlátozást, amivel felfüggesztették a háztartási napelemek hálózati betáplálási lehetőségét. Erről Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt egy interjúban, amiből az is kiderül, mik a tervek Paks II-vel, honnan lesz energia az akkumulátorgyáraknak, piaci áron vesszük-e az orosz gázt, és miből áll a „konzervatív energiapolitika”.
Teljes fordulat rajzolódik ki az iparpolitikában és a pénzügyekben is. Felsorolni is nehéz annak kockázatait, hogy az országot akkumulátorgyártó nagyhatalommá akarják tenni.
Alekszej Lihacsov szerint 2024-ben önthetik először a betont.
Az energetika teljes állami vezérkarát lecserélte Orbán Viktor, mert a drága rezsicsökkentés és az oroszbarátság kezdte maga alá temetni a kormányt. Segítséget abból az üzleti körből hívott, amelyet az elmúlt tíz évben maga is dédelgetett.
Nem sértik meg az állami finanszírozás EU-s szabályait a paksi bővítéssel, azt pedig nem írhatja elő az EU, hogy atom- vagy zöldenergiára költse-e a pénzt egy tagállama – mondta ki az uniós bíróság.
Nem csak az amerikai Westinghouse-szal, egy koreai céggel is előzetes megállapodást kötött Lengyelország nukleáris atomerőművi blokkok építéséről. Magyarország kitart a Roszatomnál, miközben Finnországban nem épülhet meg a Paks II. testvérerőműve.
Megszünteti magyarországi képviseletét az Akcionyernoje Obscsesztvo „Atomstroyexport”, a Roszatom atomerőmű-tervező és építő leányvállalata.
A miniszter tájékoztatása szerint a következő hónapok feladatait vették számba annak érdekében, hogy jövő év őszén az első betonelemek lekerülhessenek a talajba a paksi telephelyen.
A miniszterből államtitkárrá sorolt Süli azt mondta, neki is elemi érdeke, hogy Paks II. megvalósuljon.
„Ahol csak lehet, gyorsítjuk a beruházást" – erről állapodott meg a paksi atomerőmű-bővítés ügyében Szijjártó Péter az orosz energiaügyi miniszterrel, akivel telefonon beszélt, de ehhez elég korán kellett kelnie.
